2015. szeptember 13., vasárnap

S.D.- A szexus tradicionális felfogása



Androgünosz. Jelentése: a ma ismert két nem tökéletes egysége. Ying és Yang harmóniája. Nem Hermafrodita, ugyanis az androgünosz esetében igaz, hogy mindkét nem jelen van, de ezen felül egyensúlyban áll. Semleges, mint a női, mind a férfi nem felé, ám a nemek feletti egység és nem a nem alattiság értelmében.

"Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket."

Tehát Ádám, az első ember, akit Isten még teljes mértékben a maga képére teremtetett, még androgünosz volt, azaz férfi és nő egyben. Egész addig ameddig a magány létrontása tovább nem osztotta őt, ezzel kiszakítván belőle Évát, az ő másik felét. Ezzel lett Nap és Hold, Szolaritás és Lunaritás, férfi és nő. Különváltak férfi és női értékek, erő, rend, spiritualitás és gondoskodás, teremtés, természet. És a szakadék csak nagyobbra nyílt a két nem között, ma már a történeti idő előttiség homályába vész mikor volt utoljára egységbe a két nem, azóta csak harcban állnak a megférhetetlenek egymással. Csak vizsgáljuk meg a civilizációs formákat, ahol egyik vagy másik nem mindig tiportatott, igaz a "gyengébbik" kevésbé volt uralmon: messzemenően férfi uralt a muszlim kultúrkör, a héber és ezt a vonalat követvén a keresztény, női domináltságú értékeket Leszbosz szigetének kultúrája őrzött. De a legújabb kor is felvette a lunáris jegyeket: szociális orientáció, demokrácia, liberalizmus. Ám ezekről már volt szó a "Szoláris és Lunáris Állam" című írásomban, amihez az alapot Southgatetől és Evolától kölcsönöztem. Most inkább közelibb távlatokban gondolkodjunk.

Hogyan állítsuk vissza az egységet? Erre szolgál a szexus. A szeretkezés célját a materialista gondolkodás a fajfenntartással kapcsolja össze, fő céljának az utódnemzést tartja és emellett természetesen gátlástalan kéjforrásnak veszi. Ezzel szemben az aktus egy szertartás, egy liturgia ahol a két fél eggyé lesz, összefonódik, a gyönyör csak ennek a transzcendens felemelkedésnek az eredménye, pont úgy ahogy az utód foganása, a két fél szerelmének termése, gyümölcse, összértékeik egybefonódása és kicsapódása a létbe. A házasság Szentsége ebben a pillanatban realizálódik teljesen. Nem véletlen hogy az egyház tiltja a megpecsételés előtti együttlétet, hiszen ennek hiányában a szexus csupán profán és eredménytelen. A paráznaság eme Szentség sárba tiprása, csupán a testi kéj drogszerű addikciója, amit végtelenségig üldözhetsz, szomjad nem oltódik hanem erősödik, ami egyenesen vezet a devianciákba, ahol kétségbeesetten kutatod tovább a szomj elfojtásának lehetőségét, ami rövid ideig bekövetkezhet, de többszörösen tér vissza a szomj démona. Ez a dekadens útkeresést és süllyedést tapasztalhatjuk elsötétedett korunkban ahol a pornó ipar elfogadott, a maszturbációt egészségesnek mondják, és a házasság Szent kötelékét már egynemű párok is felvehetik. A szex nem mindig volt olyan durva és koszos, mint jelenlegi formájában, különböző tradíciók úgy tartják, hogy magasabb korszakokban a férfi puszta gondolatával egyesült a nővel, a létrontás következtében aztán már szemkontaktusra, érintésre, majd ölelésre volt szüksége, és így jutottunk el a közép sötét kori formához, amivel ma élünk. Ma már az egyesülés sem teljesedhet be igazán, az ember megbomlott nemi arányokkal születik, a férfiak túl sok nőt tartalmaznak és fordítva. Ezért olyan nehéz megtalálni manapság a teljesen illeszkedőt, hiszen most már nem biztos, hogy csak két fél rész kell, lehet már háromnegyed és egy negyed. Ennek a degenerációnak köszönhető, hogy a legtöbb kapcsolat manapság működésképtelen. Ezt tovább rontja a nemek természetellenesen kialakult taszítása is. Feminizmus és Sovinizmus, amely valamely nemet alsóbbrendűnek gondolja, vagy egyenlőnek titulálja, mindkettő hamis. Férfit és nőt nem lehet egymáshoz hasonlítani, mindkettőt saját Ideáljához kell igazítani és mind két nem dolga szintén e idea elérése. Ha összevetünk csak megcsaljuk magunkat, hiszen valóban felsőbbrendű a spiritualitás, de ugyan mit tehetne a létezés és természet kapaszkodója nélkül? E kettő két külön, mégis egy nagy egység, és csakis az egységben lehet egyenlő. Az egyesülést ma már aszkézisnek kell megelőznie, ahol leépítjük teljesen nemünk és nemi tulajdonságaink, majd tisztán az ideát töltjük magunkba újból.

Ezen ősi tudásra alapozva érhető el csupán jelenlegi korunkban a Szent kapcsolat. Más út nincs.

S.D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése