Sárkány Zsombor- Alternatív kert napló 1.

Alternatív kert napló:

Első rész. 2018 Január:

Sok szó esik a Disszidens körein belül a függetlenségről, mind szellemi, mind anyagi értelemben. Én magam is nagyon fontos értéknek tekintem az autonómiát, ezért ezzel a naplóval és saját nézőpontommal igyekszek gazdagítani a közösségünk, és új frontokat megnyitni a mindennemű függetlenedés terén.

Mindig is megvolt az érdeklődésem a kertgazdálkodás iránt, bár soha nem földművesként képzeltem el magam. Ezért amikor úgy döntöttem, hogy belevágok ebbe a sorozatba, ami egy alternatív módon megművelt cseppnyi konyhakert vidám életét hivatott bemutatni, magától értetődő volt, hogy olyan megoldást keresek első sorban, amik nem igényelnek komoly elköteleződést, vagy rengeteg munkát. Viszont mégis progresszívek tudományos-környezeti szempontból és hozzá tudnak járulni egy család önellátó törekvéseihez. Saját egyéb irányú elfoglaltságaim mellet az is szempont volt, hogy sokak pont az idő, tudás és energia hiányára panaszkodva nem vágnak bele hasonló projektbe. Kifogások helyett tehát szeretnék, akinek csak lehet, egy tervrajzot a kezébe adni!

Miről is van szó pontosan? Mit értek alternatív művelés alatt?

Először beszéljünk egy kicsit a mai agrárszektort érintő problémákról. Európára általánosan jellemző a megművelt területeken a talajok minőségének rohamos romlása, és azt ezt orvosolni igyekvő ipari mezőgazdaság által okozott további károk. A termőföldek tápanyag és szerves anyag tartalma folyamatosan zuhan, ez által élelmiszereinknek is csökken a tápértéke. Az elsilányodott talajt műtrágyázással kívánjuk megjavítani, ami nem hoz hatásos megoldást, csak a gyomokat eteti és elszennyezi a vízkészletünket. A klímaváltozás okozta aszályokra pedig öntözés a válasz, ami -különösen az itteni kemény vizeket tekintve- szikesedést okoz. A probléma abból fakad, hogy amíg a természetes talajoknál a növénytakaró vagy az elhalt növényi részek képében van egy fajta védőréteg és tápanyag utánpótlás, ez a szántóföldeknél hiányzik. A talaj teljes mértékben ki van téve az elemeknek, és védtelen a gyomokkal szemben.

A megoldás, alternatíva innentől adja magát: Le kell modelleznünk ezt a természetes fedő-védő réteget valamilyen formában. A számos adódó lehetőség közül, a föld humusszal vegyes szalmával való -kb. 30cm vastag- takarását választottam. A növényi törmelékek ellátják az avar vagy növénytakaró szerepét. Korhadása által utánpótlást biztosít a talajnak, megakadályozza a gyomok elterjedését, megvédi a talajt az időjárástól, hőingástól, élő helyet biztosít a mikró flórának faunának, szivacsként elraktározza a vizet az aszályos nyári napokon és télen a kimaradó hótakaró helyett is védi a talajt a fagytól. Így spórolhatunk magunknak időt hiszen kapálni öntözni gyomlálni alig kell, és ez által válik igazán környezetbaráttá a módszer.  Ennek az eljárásnak számos szószólója van és szemléletes szakirodalomnak se vagyunk híján. Sokat merítettem például az Ökológiai Intézet Youtube csatornájára feltöltött oktató videókból, amit mindenkinek ajánlok.

Nem régiben egy tereprendezés miatt szét kellet terítsünk, egy több mit nyolcéves komposztot ahol kerti hulladék került komposztálásra, a fűnyesedéktől a ledarált gallyakig. Elérkezettnek láttam az időt egy kis gereblyézésre, a kupacot elegyengetve megalapoztam egy pár négyzetméteres alapot a kísérleti kertünkhöz:

Mivel a terep lejtős oldalról meg kellet támogassam pár deszkával és cölöppel, a talajeróziót megakadályozva. Az alapozás szerves anyag tartalma és minősége már puszta szemrevételezéskor is bizalomgerjesztőnek hatott. Minél sötétebb egy talaj színe -jobb esetben- annál magasabb a humusz tartalma, a feketés, barnás árnyalatoknak örvendünk! Ez után nem volt más hátra, mint a védőréteg felhordása:

Kis tanakodás után megállapodtam a tavalyi fűnyesedéknél és a képen látható módon egyenletesen betakartam az parcellát. Még épp időben hiszen az eddigi őszies tél után január derekára megérkezett Veszprém környékére az igazi tél, jóval fagypont alatti hőmérsékletekkel és jótékony hótakaróval.

A következő fázis tavasszal fog életbe lépni amikor is a talajban megmaradt gyomokkal bánunk el, hogy nyárára ne maradjon vetélytársa a kertünk első lakóinak.

Sárkány Zsombor